Tengerimalacok:

-tetvek:

Szabad szemmel is látható 1-2 mm-es fehér/vajszínű állatok, hasonlít a korpához.  A szőrszálakon láthatóan mászkálnak. Speciális samponokkal, spraykkel könnyen kezelhetők. Nagyon figyeljünk arra, hoyg az adott szer adható-e az adott állatnak, és mennyi idős kortól (Pl. a „Frontline” spray nyulak számára nem alkalmazható). Vigyázzunk hogy a szerek az állat szemébe ne kerüljenek. A fertőzött állatokkal együtt a többit is kezeljük, a férőhelyet fertőtlenítsük!

-atkák

A bőratkák szabad szemmel nem láthatók. Hámló területek jelennek meg a szem, orr, fül körül, a szőr matt, töredezett lesz, hullani kezd.  Vakaródzés, véres sebek, végelgyengülés, fertőzések.
Trixacarus caviae  atkafaj csak tengerimalacokon él, de a nyulak atkáit a tengerimalacok is elkaphatják.

Injekcióval, vagy a bőrre (nem a szőrre!) helyezett megfelelő cseppekkel jól kezelhetők. A cseppeket az előírt adagokban az állat „válláná” helyezzük a bőrre, a hatóanyag eloszlik ateljes felületen. 10-14 nap múlva a kezelést ismételjük, kezelni kell a többi állatot is. 

-Bőrgomba:

Kevésbé viszket mint az atkásság.  Más állatokat, embereket is fertőzhet, a bőrgomba atkásodás után másodlagosan is kialakulhat. Számos szer kapható a kezelésükre, krém, spray, sampon, tabletta.  A többi állatot is kezeljük,  ilyenkor adjunk több C-vitamint és telítetlen zsírsavakat tartalmazó táplálék kiegészítőket.

-Tartási hibákból eredő probléma

-ha elhanyagoljuk a karmok vágását, ezzel az állatok megsérthetik magukat (Skinny) vagy szőrt téphetnek ki.

-Nem megfelelő tápláláskor a fogak túlnőnek. Ne csak a metszőfogakra figyeljünk!  A széna rágcsálása hatására a hátsó, őrlőfogak is kopnak, széna hiányában ezek túlnőnek, mely végzetes lehet!

- Hasmenést többnyire  a nem megfelelő táplálék okoz.  Az állat nem tud hányni, csak így tud a szervezet megszabadulni a nem megfelelő anyagoktól. Ha a bélsár puhább, d eaz állat élénk, eszik, elég diétára fogni. 1-2 napig csak széna, víz, majd magelségek, később a szokásos étrend. A kiszáradás hamar pusztuláshoz vezet, figyeljük iszik-e eleget. Ha az állat levert, forduljunk orvoshoz, a megfelelő kezelés, antibiotikumok érdekében.

-Szaporodáskor jelentkező problémák:

A nőstényeket ne terheljük le. Kb 16 naponta ivarzanak, az ellés után 1-6 órával újra fogamzóképes. Az állandó ellés megviseli a nőstényt.

-vemhességi toxikózis: anyagcsere zavar, a vemhesség vége felé vagy ellés után lép fel, amikro a szervezetnek sok glükózra van szüksége. Apatikus, étvágytalan, pusztulás.

A túlsúly hajlamosító tényező,  avemhesség alatt ne változtassunk étrendet. A vemhesség alatt különösen kerüljük a stresszhelyzeteket. Ha amagzatok nemmozognak, de az ellés nem indult el, keressünk fel állatorvost!

Egyéb gyakori betegségek, és esetleges okai:

Tüdőgyulladás: Bordetella bronchiseptica, Streptococcus pneumoniae

Kötőhártya-gyulladás: Chladydia psittaci, Bordetella bronchiseptica, Streptococcus pneumoniae

Hasmenés: Clostridium piliforme, cryptosporidiosis, egyéb protozoák, antibiotikum okozta disbacteriosis

Tömegveszteség: takarmányozási hibák, cryptosporidiosis, szisztémás betegségek

Hirtelen halál: Salmonellosis, campylobacteriosis, typhlocolitis, antibiotikum okozta disbacteriosis, vemhességi toxikózis, dystocia, dehidráció, hőguta, hipothermia

Abortus: Salmonellosis, vemhességi toxikózis, cytomegalovírus, takarmányozási hibák

Csomó/daganat: cervicális lymphadenitis (S. Zooepidemicus), daganat, skorbut, mastitis

Szőrhullás: Szőrrágás, vemhességi szőrhullás, külső paraziták

Körömgyulladás: Skorbut, pododermatitis

Idegrendszeri betegségek (leggyakrabban torticollis): Lymphocitás choriomeningitis, toxoplasmosis, S. Pneumoniae, B. Bronchiseptica

Nyulak legfontosabb betegségei :

- paraziták, ld. Tengerimalac

- A nyulak különböző életszakaszaiban eltérőek a leggyakrabban jelentkező betegségek is.

Szopós korban a nyulak igen érzékenyek a hőmérsékletváltozásra és a relatív páratartalomra. Az újszülöttek számára a fészekben 30-32C°-ot kell biztosítani!

A vemhes és a szoptató nyulak különösen érzékenyek a takarmány íz-és illatanyagaira, ezért ebben az életszakaszban különösen fontos, hogy jó minőségű táppal etessük őket, mert a nem megfelelő minőségű takarmány súlyos bélgyulladást idézhet elő. A 2-4 hetes szopós állatok között szórványosan sárgás színű hasmenés fordulhat elő, amit E. coli baktérium okoz. A megbetegedett állatok sok esetben különösebb tünetek nélkül elpusztulnak. A fertőzés megelőzésében nagyon fontos a nyúlketrecek rendszeres (napi) tisztítása.

A választás idején (4-6 hetes kor környékén) főként az emésztőrendszer megbetegedései okozhatnak problémát. Ezek gyakori tünete a hasmenés, amely legtöbbször nem fertőzéses eredetű, hanem a szilárd táplálékra való áttéréssel együtt járó bélflóra változás okozza.
Hasmenést okozatnak még különböző, a bélcsatornában elszaporodó belső paraziták is.
Rendszerint a választás körüli időszakban jelentkezik a Tyzzer-féle betegség, amelyet a Clostridium piliforme nevű baktérium okoz. Főként a 6-12 hetes fiatalok fertőződnek meg, a 2-3 napig tartó vízszerű, esetenként véres hasmenést követően a megbetegedett állatok tömegesen hullanak el. A rossz higiéniás körülmények és a fennálló kokcidiózis hajlamosítanak a betegség kialakulására. A betegség gyógyítása a higiéniás viszonyok javításával illetve antibiotikumos kezeléssel kísérelhető meg.

A növendék nyulaknál tömegesen fordulhat elő gyomor- és bélgyulladás, amely gyakran elhullást eredményez. A nem megfelelő vagy hiányos táplálás elősegíti a kórokozó elszaporodását. Ha a nyulak étvágytalanok, sárgás hasmenésük van, sokat gubbasztanak, esetleg a kiszáradás jelei mutatkoznak, mindenképpen gondoljunk erre a bakteriális betegségre. A növendék nyulak között szintén gyakori emésztőszervi probléma a felfúvódással járó bélsárpangás. Ilyen esetben a bélsár mennyisége fokozatosan csökken, az ürített bélsárgolyók aprók és szárazak. Miután a bélgázok nem tudnak eltávozni, az állat fokozatosan felfúvódik. A betegség hátterében általában takarmányozási probléma áll. Mindenképpen mellőzzük a puffasztó hatású zöldtakarmányok etetését. A frissen kaszált zöldeket csak fonnyasztva és többször, kis mennyiségekre osztva adjuk az állatoknak.

A kifejlett állatok legjelentősebb betegségei a következők: mixomatózis, nyulak vérzéses betegsége, pasteurellózis, heveny felfúvódás, rühösség, bőrgombásodás.

A mixomatózis a házi és üregi nyulaknak a fejen és a testnyílások környékén nagy, vizenyős duzzanatokkal vagy göbökkel járó, gyakran elhullással végződő betegsége. A járványok elkerülésében nagy jelentősége van az állatok betegség elleni vakcinázásának. A megelőzés azért döntő fontosságú, mert a betegség nem gyógykezelhető. A vírust a hártyás szárnyú rovarok, főként szúnyogfélék terjesztik. Ez az oka annak, hogy a vizes területek környékén gyakrabban fordul elő ez a betegség. A betegség első jelei 7-10 napos lappangási idő után legtöbbször a fülkagylókon jelentkeznek, majd a szemhéjakon és az orrtájékon is kialakulnak a kocsonyás duzzanatok.

A nyulak vérzéses betegsége viszonylag új betegség, 1984-ben Kínában tapasztalták először. Csak 4-5 hetesnél idősebb nyulak betegszenek meg, a fertőzés gyorsan terjed, és a betegek jelentős része el is hullik. 1-2 nap lappangási idő után az állatok hirtelen bágyadttá válnak, nehezítetten lélegeznek és véres, habos váladék ürül az orrnyíláson keresztül. Megelőzésre védőoltás áll rendelkezésre.

A pasteurellózis kórokozójával a nyulak már szopós korukban fertőződhetnek az anyjuktól. Azokban az állományokban, ahol a betegség megjelent, a fertőzés tartósan megmaradhat, és évről évre elhullást okozhat. A tünetek megjelenését és súlyosságát a hajlamosító tényezők (pl. zsúfolt tartás, nedves, hideg hely, elválasztott almok összekeverése) jelentősen befolyásolják. A tünetek orrfolyással, tüsszögéssel, könnyezéssel kezdődnek, majd fokozatosan nehézlégzés alakul ki. A betegség következtében középfülgyulladás, méhgyulladás, gennyes hashártyagyulladás és bőr alatti tályogok is kialakulhatnak. Ha vemhes állat fertőződik, gyakran vetélés lesz a következménye. A betegség gyógykezelése antibiotikum adásával kísérelhető meg.

Az emésztőszervi betegségek közül a bélsárpangás és a heveny felfúvódás sok gondot okozhat a nyúltartóknak. Ezek megelőzését a helyes étrendi szabályok betartásával elősegíthetjük.

A rühösséget atkák okozzák, melyek a fület és a fejet támadják meg. A fertőzés erős viszketéssel jár, aminek következtében a nyulak véresre vakarják viszkető testrészeiket. Előrehaladott esetben a fülkagyló belső felületén pörkös felrakódás figyelhető meg. Az idejében alkalmazott megfelelő gyógykezelés és egyidejűleg a tartási hely fertőtlenítése általában eredményre vezet.

Nyulaknál is viszonylag gyakran találkozhatunk gombák okozta bőrbetegséggel. A gombák szaporodásának kedvez a nyirkos, nedves környezet, amely a rosszul szigetelt nyúltartó helyiségekben alakulhat ki. Gombával a szennyezett takarmányok révén is fertőződhetnek a nyulak. Ilyenkor a fejen, nyakon és a végtagokon szőrhiányos területeket találhatunk. A gyógykezelést célszerű minél hamarabb megkezdeni. Az optimális mikroklíma és a megfelelő higiéniás viszonyok biztosításával megelőzhető a fertőzés.

Nagy melegben, főleg szállítás közben a hőguta veszélyeztetheti nyulainkat. Mivel a nyulaknak csak nagyon kevés verejtékmirigyük van, nem tudnak izzadni, és így hőt leadni. A szapora légzés, izgatottság a hőguta vészjósló jelei lehetnek. Nyáron fokozottan figyeljünk nyulainkra, nehogy a tűző nap hosszabb ideig érje ketrecüket.

Egyes nyulaknál bizonyos fogrendellenességek is előfordulnak, amely leggyakrabban a metszőfogak túlnövését és elferdülését jelenti. Ezekben az esetekben a túlnőtt fogrész lecsípése indokolt. Mivel a nyulak metszőfoga állandóan nő, mindig biztosítsunk számukra rágófát, vagy valamilyen kemény rágható anyagot.

Egyéb kisrágcsálók legfontosabb, specifikus problémái és elkerülésük:

-Az atkák, bőrgombák, tetvek bármelyiknél előfordulhatnak, ld. Fentebb

- Az adott faj igényeinek nem megfelelő táplálás bélbetegségeket, hiánybetegségeket, fogazat kóros növekesédét, stb okozhat

- Hörcsögögnél ügyeljünk hoyga pofazacskóba ne kerüljenek éles tárgyak. Kerüljük a divatos, mézzel kevert csemege „karikák” adását, rengeteg hörcsög pofazacskójába beleragadt és megfulladtak!

- Deguk farka nagyon könnyen letörik. Ez nem kapaszkodásra, csak egyensúlyozásra való, sose fogjuk meg a farkánál.

_Deguk hajlamosak a cukorbetegségre. Természetes környezetükben alacsony cukortartalmú táplálékon élnek. Emellett a degukat a kutatóintézetekben a cukorbetegség vizsgálatára tenyésztették, oylan állományt alakítottak ki, ahol nagy számban előfordul ez a betegség. Jó eséllyel a házi kedvencek is ilyen eredetűek.

Kerüljük a cukortartalmú ételek, magkeverékek, és gyümölcsök (alma barack stb) etetését!

A szárazeleségekből is szedjük kia  a szárított banánt, aszalt gyümölcsöket. A legszembetűnőbb tünet a szemeken keletkező hályog, vakság. Emellett az állat vízfogyazstása is megélénkül, nehezebben tájékozódik. Nem minden degu betegszik meg, öröklődő hajlamról van szó, kb. az állatok 10%-a érintett.

- Lemmingek, nagyon népszerűek, szintén kerüljünk mindenféle cukros gyümölcs etetését, kis mennyiségtől is néhány hét, esetleg 2-3 hónap után elpusztulnak!
Fűféléket, útífüvek, pitypanglevél, lucerna, tyúkhúr, stb…) , télen uborkát és sárgarépát etessünk, magkeverékekkel, és ivóvízzel együtt.