Hogy ne kelljen ismételni, nem „csoportonként” írtam a betegségekről (Pl. kaméleonok, kígyók jellegzetes betegségei) hanem betegségenként tértem ki rájuk.

 (a ritkább betegségeket, csak a téma iránt érdeklődők kedvéért írtam, kisebb betűmérettel)

 A hüllők szerveinek, szervrendszereinek betegségei. ( Csak a legjellemzőbbek, a teljesség igénye nélkül.)

1.1

A köztakaró betegségei:

-Cafatolt vedléskor a „kígyóinget” az állat cafatokban vedli le, többnyire a túl alacsony páratartalomnak, illetve a berendezési tárgyak hiányának köszönhetően, melyek segítenék a vedlésben

Atkás fertőzés (ld később) szintén cafatolt vedlést eredményezhet.  Ilyen esetekben a fentmaradt bőrt nekünk kell eltávolítani. Alaposan bespricceljük/fürdetjük az állatot, és óvatosan elölről hátrafele lehúzzuk a „kígyóing” maradványait. A ráragadt bőrdarabok zavarhatják az állatot a  látásban, légzésben, a kloáka környékének gyulladását is okozhatják.

-Gyíkok, gekkók a vedlésüket megeszik, de előfordulhat hog ypl. „Tapadókorongos” gekkók (toke, nappali gekkók stb) esetében a korongokon  kis horgok ülnek, ennek köszönhetően tud az állat függőlehges felületekre mászni. Ha ezek a horgok sérülnek, (pl. poros, homokos aljzat) vagy az állat nem tud rendesen levedleni,  nem tud megkapaszkodni a függőleges felületeken, ami stresszhelyzetet jelent számára, a táplálékot visszautasítja és elpusztul.

-Gyakoriak (főleg kígyókon) az égési sérülések, vigyázzunk hoyg a világítótestek a terráriumon kívül legyenek.

1.2 Mozgásszervek betegségei

Mechanikai behatásokra a csontok törése, vagy anyagforgalmi zavarok esetén csontritkulás,majd törés gyakori. A táplálék nem megfelelő Ca : P aránya vagy az azt igénylő állatoknál a napfény vagy speciális UVcső alkalmazásának hiánya angolkór kialakulását is eredményezheti.

(Általában a Ca: P ideális aránya 1,3-1,5 : 1.  (szárazföldi teknősöknél a Ca: P arány inkább 3:1) Sajnos a gekkók, agámák, kaméleonok, stb. táplálékai  (tücskök, lisztkukac, gyászbogár lárva stb….) foszfort tartalmaznak nagyobb mennyiségben, igy minden esetben Ca-tartalmú vitaminport kell adagolnunk a táplálékra (Pl. Beaphar, Corvimin,szépia kiegészítéssel), és fajtól függően  megfelelő UV csövet kell alkalmaznunk. Ennek a D-vitamin  szintézisben van nélkülözhetetlen szerepe.  ( D 3 vitamin hasznosul a hüllőkben) Sok speciális, terrarisztikai  UV-cső kapható, a mögöttük álló szám rendszerint az UV-B sugárzás %-os mennyiségét mutatja. ( Az UV-B , 280-315 nm hullámhosszú, ennek van szerepe a D-vitamin szintézisben) : A D vitamin nélkülözhetetlen a Ca felszívódásához. Általában a sivatagi állatoknak (szakállas agáma) 8-10 % UV-B, a kaméleonoknak 5% UV-B, az esőerdei állatoknak, ha kell, 2% UV-B sugárzó csövet válasszunk. (természteseen ezek a fénycsövek a spektrum többi részében is világítanak, csak az UV-B tartományt adják meg a márkanévben, pl. Repti-Glo 5.0, stb….)

1.3. Az emésztőkészülék betegségei

- Szárazföldi teknősöknél a száj-garatüreg betegségei közül jellemző  a szarukáva túlnövése, a nem megfelelő tápláléknak köszönhetően.
- Gyakori az állkapocstörés, valamint kaméleonoknál a nyelv sérülése, törése. ( ha üveg terráriumban tartjuk, és kívülről rászáll a légy, az állat az üvegre lő és sérülhet a nyelve…)

-Különösen kígyókban gyakoriak a fejlődési hibák, részben keltetési hibákból eredően. ( A hüllőtojást, ellentétben a madarakkal, tilos mozgatni !)

-Fajtól függően különféle idegentestek lenyelése okozhat problémát (vízi hüllőknél pl. horgok, búvár J kígyóknál gyakori az egérszagú aljzat, fakéreg lenyelése….)

-Fekélyes szájgyulladás:/stomatitis/  („szájrothadás”)
Kialakulásában több tényező együttese játszik szerepet. Jellemző a nagy testű gyíkokra, leguánok, baziliszkuszok, agámák, az idegesebb kígyókra (C.  helena, Gonyosoma oxycephala, Coluber sp. stb…) ezek a kígyók ha nem megfelelően tartják, a terrárium sarkában túrkálnak, fejüket nekifeszítik a terráriumnak, fogaik miatt  nyálkahártyájuk megsérül, fertőzések alakulnak ki. A higiéniának alapvető szerepe van, de az alomnak is. Ezeknél a kígyóknál ne használjunk tőzeget, mert beakadnak a fogaikba, és a sérült területen fertőzés keletkezik. Kényszertáplálás /tömés/ esetén szintén kialakulhat. Teknősökben hibás teleltetés, hosszú szállítás stressz, herpeszvírus után alakulhat ki stomatitis. A sérült nyálkahártyán elszaporodnak a szájüregben levő kórokozók, elsősorban Aeromonas, Pseudomonas baktériumok. Gyulladás alakul ki, a nyálkahártyát sárgásfehér fibrinlemezek fedik, melyek letörölhetők. Az állat szájából jól láthaóan ez a trutyi kenődik az üvegre. Később a folyamat mélyebb szöveti rétegekre is átterjed, elhalás, és kötőszövet szaporodás jellemző. A kezdeti szakaszban az állat étvágytalan, és áttetsző, nyúlós váladék ürül a szájüregből. A szájnyílás kinyitásával látható ez a törmelékes anyag. Hosszabb idő után, a regenerációra való törekvés miatt sarjszövet képződés  indul meg, ami a szájnyílás torzulását okozza.

(nagyon gyakori széles alsó állkapcsú, defotrmált, vagy vastag felsőállkapcsú kígyók látványa.)

Szerencsére jól kezelhető a betegség. Meg kell szűnetteni akiváltó okot (koszos terrárium, rossz aljzat, kis hely), a szájüregből el kell távolítani a váladékot, esetleg szikével felnyitni és kinyomni , majd antibiotikum injekciót kell adni. Kígyóknak, és nagy testű gyíkoknak 3-4 napon keresztül  napi 4-4,5 mg/ testtömeg kg enrofloxacin injekció, és C-vitamin injekció adása. Első nap adható 100 NE/ állat (felnőtt leguán) A-vitamin injekció is.

-A bélben számos vírus, gomba és baktériumfaj okozhat gyulladást , csak említésképpen :

 Hurutos bélgyulladást okozhatnak a  salmonella baktériumok, a tünetek hasmenésben, táplálék visszautasításban nyílvánulnak meg. Egyes csillós véglények (Trychomonas sp, Hexamita sp) okozhatnak nyálkás, híg bélsárűrítéssel járó gyulladást kígyókban, teknősökben.

Különböző szervekben különféle daganatos betegségek is előfordulhatnak.

-Túletetés, elhízás, vagy nem a faj emésztési sajátosságait figyelembevevő táplálékok etetése (pl. növényevő teknősöknek vagy leguánoknak macskakonzerv) esetén gyakori a máj zsíros elfajulása, mely végzetes lehet. Szárazföldi teknősökben a túl sok magas cukortartalmú táplálék (gyümölcs) is eredményezheti a máj elzsírosodását.

Túl magas telelési hőmérsékletnél az anyagcsere folyamatok nem lassulnak le kellően. A zsírraktárakban levő tartalék mobilizálása megindul, ez is zsíros májelfajulás kialakulásával jár.

1.4. a légzőkészülék betegségei

Az orrüreg és melléküregek gyulladása szárazföldi teknősöknél gyakori.

Vedlési maradványok is okozhatnak légzési zavart kígyóknál.

Gyakori kórkép hüllőknél a tüdőgyulladás (pneumónia). A savós-hurutos gyulladás alkalmával a tüdőben nagy mennyiségű nyálkás-zavaros tartalom halmozódik fel, míg a hurutos –gennyes tüdőgyulladásnál a tartalom sárgásfehér, törmelékes.  A tüdőgyulladásnak számos kiváltó oka lehet, okozhatják vírusok, ( paramyxo vírus a leggyakoribb!)  baktériumok, gombák, és algák is.

1.5. Keringési rendszer betegségei:

Ritkák. Szívműködési zavart okozhatnak tályogok, daganatok.

1.6. A vízeletkiválasztó rendszer betegségei

-Legfontosabb, minden terraristát érintő betegség a köszvény. A kígyóknak nincs húgyhólyagjuk, a vese által kiválasztott anyagok kristályos hugysav formájában távoznak a kloákán keresztül. Ezt a szervezet vízellátása lényegesen befolyásolja. Ha a vesefunkciót károsodás éri, az állat szomjazik, vagy nem megfelelő gyógyszerek (pl. gentamicin, szulfonamid készítmények) kerülnek belé, megszűnik az anyagcsere termékek eltávolítás a szervezetből. A vér hugysavkoncentrációja emelkedik, majd egy küszöböt elérve (1500 mikromol/liter) a szervekben só alakjában kikristályosodik. A kristályok gyulladást, és ehhez kapcsolódó szövődményeket okoznak. Boncoláskora  szívburokban szürkésfehér, krétaszerű lerakódás látható, a veseállományban szürkésfehér gombostűfejnyi gócok vannak.

Különösen a csapadékból, harmatból  ivó állatokat fenyegeti a köszvény.

Tapadó gekkóknál, kaméleonoknál, fán élő kígyóknál (Kutyafejű boa, Rőtfarkú sikló, stb….)

Különösen oda kell figyelni a rendsueres, langyos vizes permeztezésre (reggel, este). Ha az állat iszik is tálból, akkro sem elég, szüksége van azokra a vízcseppekre, amiket a bőréről, terráriumfalról, berendezési tárgyakról lenyalogat!!!!

Sajnos a köszvény kialakulása hosszú folyamat (hónapok, évek) eredménye, és az utolsó napokig tünetmentes az állat. Amikor a tünetek megjelennek (kaméleonoknál pl. leesés az ágról, függőleges kapaszkodás, fekete foltok a bőrön) már nem lehet segíteni.

Ne vegyünk vízcseppeket ivó állatokat felnőtt korban,(csak ha jól ismerjük az előző körülményeit)  vadbefogásból pedig semmiképp, mert a több hetes szállítás, szomjazás szinte biztos hogy köszvényhez vezet.

1.7. szaporodási szervek betegségei.

Szintén gyakori probléma…

Nőstények:

-petetüsző elfajulás, teknősöknél és kígyóknál gyakori, szemmel látható tünete nincs, csak az állat nem tojik. Boncoláskor látható h egy vagy több tüsző burka ráncolt. Ha ezek megrepednek (szállítás, vizsgálat, stb…) testüregi gyulladás alakulhat ki.

A petevezető és tojócső savós –hurutos gyulladása bakteriális fertőzés következménye lehet.

-Tojásrakási szezonban gyakori a teljes vagy részleges tojásvisszatartás (tojásretentio), melynek összetett okai lehetnek, nem biztos hogy betegség.

Ilyenek pl.: a nem megfelelő tojásrakó hely, zavaró környezet, túl nagy tojás, túl kis tojások összetorlódása, tojócső szűklete gyulladás miatt, gyenge kondíció, hibás alakú tojások, stb….)

Oxytocin injekcióval lehet próbálkozni, szakorvos utasítása szerint, tapasztalatom szerint kb. 50%ban ez segít….

Hímek:
gyakori a párzószerv előreesése. Párzás után a hím nem tudja hemipéniszét visszahúzni, elhalás alakul ki. Nem javaslom  azt a bevált módszert, hogy az újszülött kígyók nemét a párzószerv kinyomásával állapítsák meg…sokszor ez maradandó sérülést okoz, akkor is ha nem látható.

1.8. idegrendszer, érzékszervek betegségei: (néhány gyakoribb):

- B avitaminosis miatt kialakuló elváltozások: az idegrostok hüvelye részlegesen feltöredezik, az agyvelőben lágyulásos területek alakulnak ki. Koordinációs zavarok a jellemző tünetek, leggyakrabban a csak fagyasztott hallal etetett állatokban lép fel.

- Paramyxovírus fertőzés esetén kígyókban agyvelőgyulladás alakulhat ki

- Az előző vedlésből a szemre ragadt és le nem szedett hámréteg kiszárad, zsugorodik, a szem nedvkeringésében zavart okoz, a szem 4-5 –szörös méretűre duzzadhat.

1.9 endokrin mirigyek betegségei:

Ritkaa hüllőkben. Pajzsmirigy működése  évszakfüggő, ősszel és télen a pajzsmirigyhormonok szintje alacsonyabb, tavasszal fokozottabb működést mutat.

Szárazföldi teknősöknél káposztafélék fogyasztása után golyva alakulhat ki.

2. Fertőző betegségek (csak néhány gyakoribb)

Vírusos:

2.1. Herpeszvírus  teknősökben:

Szárazföldi és vízi teknősökben egyaránt gyakori, szf-ieknél a mór teknősben, vízieknél az ékszerteknősökben a leggyakoribb. Étvágytalanság., levertség, orrfolyás, esetleg a szájüregben apró fekélyek jelenhetnek meg.

Megfelelő hőmérsékleten, vitamininjekcióval, antibiotikumokkal kezeljük ( a bakteriális fertőzés megelőzéséért).

2.2 Poxvírus

Poxvírus által okozott himlő a leggyakoribb fertőző bőrelváltozás. Magyarországon zöld és sövényleguánban mutatták ki. A vírus a bemeneti helyen szaporodik, majd bekerül a véráramba, szervekben újabb vírusszaporodás alakul ki. Eljut a bőrbe, létrehozza a jellegzetes tüneteket. (sárgásbarna, kölesmagnyi gócok, kelések, ezek könnyen eltávolítható, de másodlagos fertőzések alakulhatnak ki. Antibiotikum, vitaminkúra, fertőtlenítés, karantén.

2.3. Paramyxovírusok,
(kígyóknál)  légzőkészüléken keresztül jut a szervezetbe. Atkák is átvihetik a fertőzést !

Légzőszervi tünetek, nehézlégzés, orrváladékozás, a kígyó gyakran felemelt fejjel pihen.

Kezelés: másodlagos szövődmények ellen.

2.4. Óriáskígyók retrovirosisa
 (boafélék a legfogékonyabbak). Atka is átviszi a fertőzést. Tünetek étvágytalanság, visszahányás, koordinációs zavarok. Nem kezelhető betegség.

Baktériumos betegségek:

2.5. Hüllők septikaemiája.

Aeromonas, pseudomonas baktériumok idézik elő. Általános gyengülés, ellenállóképesség csökkenése, sokszor a telelés után jelentkezik,. A stressz vagy egyéb tényezőtől leromlott hüllőben alakul ki főleg abetegség, az egészséges hüllőben is jelenlevő baktériumok ekkor szaporodnak el. Vitamin, antibiotikum injekció.

2. 6 . Gümőkór.
 A gümőkórt okozó baktréium nedves környezetben hómnapokig is fertőző marad, alapos takarítás szükséges. A tünetek az emésztőcsőben , majd a belsúő szervekben (máj, lép , szív, tüdő) sárgásfehér gócok alakulnak ki. Nem kezelhető betegség. Mindnet tisztítani, megsemmisíteni, főleg vadbefogott állatok hurcolják be.

2.7. tályogok

Szinte minden hüllő bármelyik szervében lehet. Több kórpokozót is kitenyésztettek tályogokból. A tünetek attól függenek, milyen szervet támadott meg a betegség. A tályogok megnyithatók, bakteriológiai vizsgálatot kell végezni és célzott kezelést., a megnyitott tályogot hyperol oldattal öblítteni.

Gombás betegségek:

2.8. „Vízipenész”
 ld. Kétéltűeknél, halaknál.

Fürdetés réz-szulfát oldatban  ( 1: 20.000 hígítás, 5 napig, 5 percen át) , vagy KmNO4 oldatban (1:5.000) hígítás)

2.9 gombák okozta granulomák

Rossz higéniai viszony, bőrön, szájon át vehetik fel a spórákat a hüllők. Sárgásfehér gócok alakulnak ki, tüdőben vattaszerű penésztelepeket is. Kezelés hosszadalmas, tisztasággal megelőzhető a fertőzés

Paraziták okozta megbetegedések:….

2.10.Hüllők amoebiasisa

Az entamoebák (protozoák) súlyos betegségeket okoznak, szájon át kerülnek az állatba. Növényevőknél normál esteben a bélben fejlődő entamoebák elég szénhidrátot találnak  a cystaképzéshez, normál esteben a szf-i teknősökben nem okoznak bélfalkárosodást.

Húsevő hüllőkben nincs elég szénhidrát a parazita számára cystaképződéshez, bélhámsejteket bontja le a parazita. A paraziták eljutnak a májba és egyéb szervekbe. Étvágytalanság, levertség, hasmenés, bélfal károsodás. Gyógykezelés hosszadalmas, de több szer ismert rá.

Antibiotikumok, vitamin injekció, hőmérséklet emelés.

2.11. Cryptosporidiosis

Szintén protozoa okozza szájon át a megbetegedést, kígyókra, gyíkokra, teknősökre egyaránt hat.

Kígyóknál hányás testtömeg csökkenés, a beteg kígyó évekig is élhet és fertőz az ürülékkel….Fertőtlenítés, speciális szakorvosi kezelés.

2.12 Gyíkok maláriája.

A parazitákat szúnyogok oltják a vérbe, a parazita  vörösvérsejtekben szaporodik.

Tünetek: Vérfogyottság (anaemia), bágyadtság, levertség, a nyálkahártya fehér. Kezelés szulfonamid készítményekkel… ( ez vesekárosító!)

2.13. Szárazföldi teknpősök Trichomonas és flagellata parazitózisa.

Szf-i teknősökben normál körülmények közt is vannak csillós, ostoros véglények, de kevés. A bélflórát nagyrészt hasznos bélbaktériumok alkotják.

Ellenálló képesség csökkenésekor (stressz, szállítás, nem megfelelő hőmérséklet, hibás etetés, magas hőmérsékleten teleltetés (ahol a csillósk már szaporodnak, de az állat immunrendszere még csökkent aktivitású). Tünetek, étvágytalanság, apatikus, bélsár híg, nyálkás. Folyadékveszteséget pótolni kell, csillósok elpusztítására 40 mg / tetsttömeg kg dimetridazol, 5 napig, vagy metronidazol 250 mg /ttkg 1 x.

2.14.

-Kígyók véglények okozta difteroid bélgyulladása.

A csillósok, ostorosok szájon át jutnak az állatba. Megfelelő ellenállóképesség esetén ezek nem tudnak túlszaporodni, a kígyó tünetmentes. Kellőnél hdegebb tartás esetén szporodnak el, amikor az emésztési folyamatok lelassulnak. A véglények a pangó béltartalomban túlszaporodnak, bélgyulladás aklakul ki. Tünetek sokszor nem jelentkeznek, csak hirtelen elhullás. Esetleg étvágytalanság, hányás.

Kezelés: Hőmérséklet emelés, metronidazol 125-150 mg /ttkg 1x, és 2 hét múlva is 1x.

2. 15  Kígyók tüdőférgessége

Gyakori, fonalférgek okozzák. A lárvák a bőrön át a tüdőbe jutnak, ivaréretté válnak, petéket termelnek, a peték a légcsövön át a szájüregbe vándorolnak, majd az emésztőcsőbe…a bélsárral első stzádiumú lárvák ürülnek, melyek a terráriumban szabadon élnek, párzanak.

Tünetek viszketés, dörgőlőzés, savós-hurutos tüdőgyulladás, váladékozás, nyitott szájjal, felemelt fejjel légzés, étvágycsökkenés. Kezelés: Takarítás, és 200 mikrogram /ttkg ivermectin  hatóanyagú készítmény. Levamisol hatóanyag is hatásos lehet.

2. 16 Kalicephalus sp. Férgesség

(vékonybélférgesség, kígyókban és gyíkokban).

Hányás, táplálk visszautasítás, vérfoygottság, súlycsökkenés…

200 mikrogram/ttkg ivermectin.

2.17 Orsóférgesség.

Gyakori, akár 10 cm feletti férgek.  Az orsóférgek petéit, melyek a bélsárral ürülnek,  rágcsálók,, kétéltűek vehetik fel, . A lárvák szervezetükben kelnek ki, a köztigazdát elfogja a kígyó….

Hányás, testtömegcsökkenés, levertség.

Kígyóknak 200 mikrogram/ttkg ivermectin, teknősöknek ez nem adható, elpusztulnának!!!!

2.18 Atkák

Gyakori probléma, a kígyók atkásságát az Ophionissus natricis atkafaj okozza.  A nőstény atka életében 90-100 petét rak, 30 óra alatt kelnek ki. 13-19 nap alatt ezek is petéznek.

Az atkák a pikkeleyk alatt szívkják a vért, nyáluk toxikus, és rengeteg fertőzést vihetnek át. (pl,. paramyxovírus). Jelentős lehet a hüllő vérvesztésem a kígyó nyugtalan. Az atkák kis fekete pontok, jól láthatóak.  Alapos takarítás kell, nem elég a kígyót kezelni, a terráriumban vannak a peték.

Legjobb szer a gyakorlatban hüllőkre a kutyák, macskák számára gyártott, Fipronil tartalmú „Frontline” spray. Ez a hüllőre nem mérgező (pókokra igen , azokat tartsuk távol a permettől!)

Érdemes ruhára, rongyra permetezni a sprayt, és azzal átdörzsölni akígyót a fejénél, szeménél különösen, és hátrafele haladva.

A szer alkoholos, néhány percig amíg párolog toxikus a hüllőkre,. Így nem szhabad zárt terráriumban permetezni az állatra, ronggyal kezeljük, és várjuk meg amíg a szer megszárad rajta.

Utána néhány napig (max 1 hét)  nem kaphat vizet, nehogy beletekeredjen.

********************************************************

 Röviden összefoglalom  azokat a problémákat, melyek nem vírusos vagy bakteriális eredetűek, hanem inkább a tartási hibákból, táplálásból, rossz körülményekből adódnak, hiszen ezekkel találkozhatunk a leggyakrabban.

Terrárium berendezése:

- ne használjunk virágföldet, penészedik, vegyszeres.

- nem javaslom a fakéreg használatát: Kígyók az egérszagú darabokat könnyen benyelhetik, bélelzáródást okozva ezzel. Leguánoknál, kaméleonoknál szintén gyakori probléma.

- Használjunk tőzeget,  pormentes faforgácsot, stb.

-sivatagi gekkókhoz, agámákhoz használjunk homokot, sódert. de tapadókorongos gekkókhoz ne!

-A világítótestet úgy helyezzük el, hogy az állat ne égesse meg magát.

- Dekorációs elem ne okozhasson balesetet, hegyes, éles tárgyakat kerüljük.

- A fán élő, és idegesebb kígyók esetén ne használjunk tőzeget, mert a  túrkáló, ideges kígyók fogaiba akadnak, elősegítve a „szájrothadásos” kórkép megjelenését.(ld. 1. 3. pont).

- Az atkafertőzést előzzük meg. Atka bárhogy bekerülhet, de elszaporodni csak a koszos, nedves terráriumban tud. Az ürüléket, szerves maradványokat mindig távolítsuk el. Azoknak a kígyóknak, melyek permetből isznak, spricceljünk, de a többinek módjával, esetleg vedléskor. Spriccelés helyett náluk nagyobb medencéről gondoskodjunk. A nedves környezet, pára kedvez az atkáknak.  (2. 18. pont)

-Megfelelő világításról gondoskodjunk. Éjszakai életmódú állatoknak (Pl. leopárd gekkó, tokék) vagy kígyóknak nem szükséges az UV-fényforrás (bár az időnkénti  napoztatás mindennek jót tesz) , de a kaméleonoknak, leguánoknak, nappali gekkóknak, agámáknak, stb nélkülözhetetlen az UV-fény. (1.2 pont.)

Itatás:

Mindig friss ivóvíz, a harmatból, vízcseppekből ivó állatoknak reggel-este spricceljünk. (tokék, kaméleonok, nappali gekkók, stb…). Spricceljünk a fán élő kígyóknak is, akkor is ha isznak tálból. A kevés folyadék köszvény kialakulásához vezet (ld.1.6. pont)

Kaméleonok különösen sokat isznak, nem elég a tárgyakra spriccelni…próbáljunk a szájába (vagy elfordul vagy tetszik neki) vagy szoktassuk rá pipettára. (Csepegős „infúziókészülék” használata is kitűnő megoldás, az állat akkor iszik amikor akar, a vizet alul tálkába gyűjtjük.)

Párásítsunk legalább esténként a sivatagi gekkóknak is, jót tesz… előttük is legyen vizestál, isznak, és a vedléshez is szükséges.

Etetés:

Kígyók etetése: Többnyire egerekkel, patkányokkal. Az élő állat visszaharaphat, sérüléseket okozva a kígyónak, emellett humánusabb is  leölt állattal etetni. Ne etessük túl őket, mert elhízáshoz, májzsírosodáshoz vezethet. (1.3. pont)

Az etetés teljesen a fajtól függ, királysiklókat, 1-2 hetente kell etetni, óriáskígyókat ritkábban…. A hímeknek  csak a táplákék felét, 2/3-át adjuk mint a nőstényeknek.

Telelés után (1-2 hét elteltével a telelés végétől) a tojásrakásig a nőstényeket intenzívebben etessük, akár 2-3 naponta.)

Az újszülött kígyók egy része tartósan koplal. ( kelés után az első vedlésig a tojásból felszívódó szikanyag még kellő tápanyagot biztosít a kis kígyónak, de néhány hét után mindenképp ennie kell.) Ennek is több oka lehet, sok királysikló (Lampropeltis alterna blairi, L. ruthveni, stb…)pl. a természetben hüllőket, kétéltűeket fogyaszt, nehezen szoktatható egérre. Ilyenkor célszerű kis dobozban, leölt, felvágott fejű egérrel próbálkozni, ha nem válik be gyíkszagú naposegérrel (gyík kloákájához dörgölve), végső esetben tömni. A koplaló állatokat kis helyen etessük, a nagy terráiumban nem fognak enni!

Rovarevő állatok etetése: A megfelelő Ca: P arány eléréséhez a rovarokat mindig porozzuk be Ca-tartalmú vitaminkészítménnyel (Beaphar, Corvimin) és szépiával.  A Ca hiány izomremegést, csonttöréseket okoz rövid időn belül. A nőstényeknek tojásrakáshoz különösen fontos a Ca bevitel. A rovarokat is etessük változatosan, zöldségekkel, gyümölcsökkel, lemezes haltáppal. (de salátával ne!)

Vegyes és gyümölcsevő állatok etetése:

A nappali gekkók bár alapvetően rovarevők, szeretik a nektárt, mézet, túlérett gyümölcsöket, lekvárt (házi, vegyszermentes!) gyümölcsjoghurtot, Hipp bébiételt stbstb…Ezeket szórjuk meg vitamin és Ca porral. Gyümölcsként összenyomott barack, alma, stb adható, a banán ne domináljon, túl magas a foszfor tartalma.

A szakállas agáma (sok máshoz hasonlóan) rovarokat és zöldeleségeket egyaránt fogyaszt. A saláta összetétele sem egészséges, és rengeteg vegyszerrel, csigaölőkkel, stb kezelik. Télen semmiképp se adjunk salátát, nyáron is lehetőleg ismert eredetűt,  alaposan megmosva. ( ez minden állatra igaz, kisemlősök pusztulása is gyakori télen, a salátától!) Adható tiszta helyen szedett tyúkhúr, lóhere, pitypang levél, útifüvek, reszelt alma, barack, répa, kiwi, stbstb….

Leguánoknak állati eredetű ételt sose adjunk, akkor se ha a kereskedők javasolják. Hirtelen növésnek indul ugyan az állat de az élettartalmát nagyon megrövidíti. A szabadon élő leguánok a fák lombját fogyasztják, adhatunk nekik azt amit az agámáknak. Domináljanak a zöld levelek, és kb. 20% zöldségfélék, 5% gyümölcs.

A szárazföldi teknősök szabadban nagy rosttartalmú növényi részekkel táplálkoznak. A vakbél baktériumflórája nélkülözhetetlen ehhez.  kétszikűeket, (útifüvek, pásztortáska, lucerna, lóhere, pitypanglevél stbstb) kell adni, a zöldségek, gyümölcsök szerepe kisebb. (15% zöldség, 5 % gyümölcs). Ca.kiegészítés fontos, náluk a Ca:P ideális aránya még nagyobb a Ca javára (2,5-3 : 1)

Nyáron célszerű szabadban tartani, napoztatni, lakásban UV használata szükséges.

A vízi teknősök apró rovarokkal csigákkal, halakkal, esetenként vízi növényekkel is táplálkoznak. A szelenceteknősök pl. fele részben növényeket, fele részben állati eredetű táplálékot fogyasztanak. A jellemző páncélpuhulás (amennyiben nem fertőzés eredménye) a nem kielégítő táplálás, (száraz eledelek dominanciája), vitaminhiány, és napfény ill. UV-hiány oka.

Teleltetés, párzás, tojásrakás:

Kígyókat a telelés előtt 3 héttel már ne etessük, hogy béltartalmuk kiürüljön. A telelés hőfokán a bélben maradt táplálék bomlásnak indul, az állat halálát is okozhatja. Ugyancsak a telelés után 1-2 hétig, amíg az emésztés nem kellően indult be, ne etessük a  kígyókat.

A telelést fajra jellemző hőmérsékleten (királysiklóknál, gabonasiklóknál, bikasiklóknál, stb ez kb. 8-12 C) végezzük. A magasabb hőmérsékleten végzett „telelés” nem telelés, hanem csak éheztetés…a telelés lényege hogy az életműködés lelassuljon, ez magasabb hőmérsékleten nem valósul meg. Mindig legyen víz az állatok előtt, teleléskor is! Gekkók esetén vitamin és Ca készítmény is, mert nyalogatják közben.

Teleltetni csak a mérsékeltövi állatokat kell, (ha szaporítani akarjuk őket) melyek a természetben is telelnek. A tróousi, szubtrópusi állatok esetében a fotoperiódus, (megvilágítás, nappalok hosszának változása), páratartalom változása, stb a meghatározó.

CSAk jó kondíciójú, egészséges állatokat teleltessünk. Ha nem megfelelő a kondija, műtét, betegség után van, atkás, stb, ne teleltessünk. Ez ártani nem fog, legfeljebb nem szaporodik abban az évben.

A szavannákon száraz évszak (leszálló légáramlat, télen) és esős évszak (felszálló légáramlat, nyáron ) különíthető el, az innen származó állatoknak (Pl. zsírfarkú gekkó) szaporodáshoz ezt a változást kell biztosítani. (Fotoperiódus, és a megfelelő évszakban nedvesebb ill . sivatagosabb környezet)

Párzáskor vegyük figyelembe a faj jellemző sajátságait. Egyes állatokkal (pl. leopárd gekkók) semmi teendő, a csoportban a hím párosodni foga nőstényekkel amint eljön az ideje. A kannibál kígyókat a nőstény telelés utáni első vedlésekor tegyük össze a hímmel, ekkor hajlandóak a párzásra néhány napig, hétig. A párzás órákig is eltarthat. Semmiképp ne zavarjuk őket, (kutyák, macskák se…)  mert a hím párzószerve megsérül ha a nőstény megijed!

Tojásrakáshoz megfelelő, nyugalmas zárt dobozt biztosítsunk,kis nyílással,  nedves tőzeggel töltve. Ennek hiányában a tojások az állatban rekedhetnek. Tartós tojásvisszamaradás esetén oxytocin injekció segíthet, forduljunk szakorvoshoz. Ebben az időszakban a nőstényeket intenzívebben kell táplálni, Gyíkoknál különösen figyeljünk a kellő Ca-bevitelre.

A hüllőtojásokat helyzetük megváltoztatása nélkül tegyük a keltetőbe! Mozgatás, kiszáradás, stb, deformált, életképtelen  egyedek születéséhez (vagy befulladásához) vezet!